Milyen volt a tánc ötven-hatvan évvel ezelőtt ?

E kor társasági szokásainak emlékét őrzik régi folyóiratok, meg nagyanyáink táncrendje és az emlékek.

Divat volt táncolni szállodákban, éttermekben, táncmulatságokon. Tánc közben lekérni szigorúan csak társaságon belül lehetett. Nyilvános helyen ismerkedni nem volt szabad. Délelőtt és délután világos, míg este sötét ruha viselése volt kötelező. Hölgyeknek kötelező volt a kesztyű viselése. Szmokingot kizárólag vacsora utáni táncnál volt szabad fölvenni. A lányos házaknál nagy esemény volt a báli ruha megvarrása. A bálok a ruhacsodák bemutatása mellett az eladósorba lévő lányok bemutatása volt.
A tánc és illemtanárok külön foglalkoztak a megjelenéssel, bemutatkozással, a tánc közbeni beszéddel, fel és lekéréssel.
Kötelező volt a bemutatkozás. Egy lányt sem szabadott anélkül táncra kérni. Tánc közben könnyed társalgással kellett partnerük figyelmét lekötni.

Milyen ma a tánc ?

A bálok, amilyenek régen voltak, mára már nem léteznek. Talán a kezdő keringőre felállnak a párok, de a következő zeneszámok már hangos zajjal szólnak.
A bálban elegáns alkalmi ruhákat viselnek. A fiúk nyakkendőt viseljenek, a lányoknál legyen táska. Újra rangot kellene adni az első bálozók bemutatásának. A bál újra olyan fórum lehetne, ahol a kulturált körülmények között találkoznak a fiatalok.

Bemutatás:

• először a hölgynek mutatjuk be a férfit,
• magas beosztású személynek kell bemutatni az alacsonyabb beosztású személyt,
• idősebb férfinak mutatjuk be a fiatalabb férfit.
• Bemutatkozáskor érthetően illik közölni a bemutatkozó nevét.

Kézfogásnál kezet nyújtani elsőként

• a nő a férfinak,
• az idős férfi a fiatalabbnak,
• a magasabb beosztású az alacsonyabb beosztásúnak.